Szombaton színházban mentem, az estnek két főszereplője volt: Roman úr és jómagam. Roman úr és én átlagemberek vagyunk. „Az átlagemberek láthatatlan tereket használnak, melyeket olyan vakon vesznek tudomásul, mint egymást az ölelkező szerelmesek” – írja Michel de Certeau jezsuita teoretikus a Séta a városban című írásában. Szombaton este nagyot sétáltam a városban, és nem voltam átlagos.