Az Andaxínház társulata új előadása ihletőjének Marcel Duchamp-ot választotta, a modern művészet talán egyik legváltozatosabb és legnehezebb életművével bíró alkotóját. A képzőművészeti stílusok közt lavírozó, de önmagában is stílusteremtő festő munkássága tengernyi szimbólumot hordoz és teremt, ezeket értelmezte és alkotta újra két táncosra az előadás.
Az Andaxínház társulata új előadása ihletőjének Marcel Duchamp-ot választotta, a modern művészet talán egyik legváltozatosabb és legnehezebb életművével bíró alkotóját. A képzőművészeti stílusok közt lavírozó, de önmagában is stílusteremtő festő munkássága tengernyi szimbólumot hordoz és teremt, ezeket értelmezte és alkotta újra két táncosra az előadás.
Magam sem mondhatok mást, mint amit az eddigi recenziók is megfogalmaztak: az Andaxínház 2-1 / 16 milliméter című előadása csupa közhelyből építkezik, mind a látvány, mind a történet, a zene, mind a gesztusok szintjén, homokszemnyi meglepetések kerülnek csak a bejáratott gépezetbe. Ám mégis egy érzékeny, érthető és átérezhető, komplett produkció születik a MU Színház sötét terében. A röpke, kellemesen korrekt este elsősorban kezdő kortárs tánc fogyasztóknak ajánlott.
Magam sem mondhatok mást, mint amit az eddigi recenziók is megfogalmaztak: az Andaxínház 2-1 / 16 milliméter című előadása csupa közhelyből építkezik, mind a látvány, mind a történet, a zene, mind a gesztusok szintjén, homokszemnyi meglepetések kerülnek csak a bejáratott gépezetbe. Ám mégis egy érzékeny, érthető és átérezhető, komplett produkció születik a MU Színház sötét terében. A röpke, kellemesen korrekt este elsősorban kezdő kortárs tánc fogyasztóknak ajánlott.
Az Andaxínház legújabb produkciójának címe Goffredo Parise kortárs olasz szerző drámájára (Az ösztön és az értelem párviadala) utal, mely az előadás ötletét adta és szövegeinek nagy részét alkotja. A mű a középkori moralitások műfaját juttatta eszembe (mint például a Test és a Lélek vetélkedése), melyekben allegorikus alakok szerepelnek, akik emberi tulajdonságokat testesítenek meg, és elvi kérdésekről folytatnak vitát. Az előadásban is a két főszereplő – a női, illetve a férfi princípium egy-egy markáns jegyének képviselője – mint az Ösztön és az Értelem megszemélyesített alakja jelenik meg, És szócsatát “vívnak”: bonyolult, mély értelmű irodalmi nyelven érveket ütköztetnek egymással. Férfi és Nő ugyanakkor – hús-vér emberekként, köznapi szerelmi kapcsolat keretei között – konkrét “napi” háborút folytatnak egymás ellen: “testi” összecsapásaik, vagyis tettlegességig fajuló veszekedéseik vívópárbajjá stilizálva jelennek meg a színpadon.