Az új cirkusz irányzatának közel negyven évvel ezelőtti megjelenésekor e fogalom lényegében a franciaországi újító cirkusztársulatok és iskolák tevékenységét takarta. A québeci Cirque du Soleil megalakulásakor a trend „fókuszpontja" Kanadába helyeződött át, majd a Cirkus Cirkörnek köszönhetően a figyelem a skandináv országok felé fordult. Az iskolateremtő svéd társulat nyomdokaiba lépve alakult meg többek között a Cirkuspiloterna vagy a dán Royal Bones. Az elmúlt tíz évben finn alkotók is bekapcsolódtak az „északi új cirkusz" áramlatába - mint a 2008. októberében a Trafóban vendégszereplő Circo Aereo vagy a 2009. februárjában ugyanott fellépő Ville Walo és Kalle Hakkarainen.
"Csont nélkül" fogadta a Trafó közönsége szeptember 26-án Keisuke Kanaï mozgásmegfejtését, vagy mondjuk inkább, testkölteményét. A japán alkotásoktól megszokott minimalista esztétika jegyében szívhezszólóan szép, tiszta előadás született a Francioarszágban élő japán koreográfus keze és csontjai nyomán.