Fesztivál határok nélkül

L1danceFest 2012

A kortárs művészet határátlépéseit a mozgás, a mozdulatok világából kiindulva mutatja be a L1danceFest. A mától vasárnapig hat helyszínen zajló nemzetközi seregszemle koncepciójáról és programjairól Ladjánszki Márta koreográfust, a fesztivál művészeti vezetőjét kérdeztük.
Fehér Anna Magda | 12. 09. 19.

 

– Ahogy azt a fesztivál nevének megváltozása is mutathatja, az L1danceFest vagyis az L1 Egyesület kortárs táncfesztiválja az utóbbi években elsősorban a külföldi előadások felkutatására és magyarországi bemutatására koncentrál, nemzetközi seregszemlévé nőtte ki magát. Ez az elsődleges célja, profilja a fesztiválnak?

– Nem az a lényeg, hogy külföldi vagy belföldi a meghívott művész, a választás ennél személyesebb jellegű: olyan a korosztályunkhoz tartozó kortárs alkotók munkáit szeretnénk bemutatni, akiknek a művészeti koncepciója érdekel. A fesztivál idén harmadik éve a Development of  New Art program része, így azóta talán nagyobb figyelem jut a külföldi előadóknak. De idén is lesznek magyar alkotók az L1danceFesten. Természetesen teret kapnak az L1 Egyesület rezidensei, akiknek a munkáját többek között a fesztiválszerepléssel is igyekszünk támogatni és megismertetni a közönséggel. Vass Imre GAP című soft science koreográfiájáról van szó, amelyet szombaton este mutatunk be a Nemzeti Táncszínház Refektóriumában. A másik rezidensünk, Lengyel Kata Frissek Speciál című minifesztivál kezdeményezését fogadta be idén az L1danceFest. Vasárnap így a MU Színházban egy fesztivált rendezünk a fesztivál berkeiben. Az L1 tag, Berger Gyula Zéró Balett társulata is előadást tart. A kiegészítő programban is dolgozunk magyar művészekkel, a MU Színházban a MA/MÜ Társaság alkotóinak mozgóképes munkái és Pásti Nóra „Akkor és ott” című grafikai kiállítása látható. És akkor még nem is beszéltem azokról a magyar tervezőkről, akiknek a ruháit az előadásokon fogjuk viselni. Az L1danceFest egy nemzetközi fesztivál, nagyon sok külföldi partnerünk van. A nyitott és tájékozott kortárs művészeti és befogadói közeg megteremtése miatt is érdekünk, hogy bemutassuk őket hazai színpadokon. Sokan vannak közöttük, akik most játszanak először Budapesten. De emellett nagy figyelmet szentelünk annak, hogy fókuszba kerüljenek a magyar kortárs művészek is.

 

ladjanszki-fel

Ladjánszki Márta - A kép forrása: martaatwork.com

 

– Fontos célkitűzése a fesztiválnak, hogy a kortárs művészetek sokszínűségét, határátlépéseit érzékeltesse a nézőkkel. De mi a tánc szerepe, helye ezen a fesztiválon?

– Minden mű alapja a mozdulat, a mozgás. A képzőművészek, videóművészek és minden alkotó olyan műveket hoz a fesztiválra, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a gondolathoz. Valóban igyekszünk olyan előadásokat választani, amelyek határátlépéseket fogalmaznak meg.

– Milyen kortárs tánc stílusokkal találkozhatunk a fesztiválon?

– Már az első napon lesz olyan workshopunk Joe Alegado vezetésével, amely egy kortárs táncforma, a Limón-technika megismertetésére szolgál. Ennek az eseménynek a teljes ellenpontja a japán származású, Berlinben élő Naoko Tanaka előadása, aki vizuális művésznek vallja magát. Vagy például felfedeztünk, találkoztunk két éve egy svájci táncplatformon két magyar származású fiúval, akik évek óta Svájcban élnek és alkotnak. Trefeli József és Varga Gábor a magyar néptánc elemeiből alakítottak ki egy saját kortárs tánc formanyelvet. Említhetem itt akár a záró, ingyenes filmvetítésünket is, egy francia rendezőpáros munkáját, akik egy zseniális dokumentumfilmben rögzítették tíz japán kísérleti zenével és perfomatív műfajjal foglalkozó művész munkáját.

– Hat helyszínen, a Bakelit Multi Art Centerben, a MU Színházban, a Nemzeti Táncszínházban, a Trafó stúdiójában, a Krétakör Bázison és a Magyar Táncművészeti Főiskolán rendezitek meg idén a fesztivált. Nem forgácsolódik így szét az eseménysorozat?

– Törekszünk arra, hogy megtaláljuk az előadáshoz illő környezetet, vagy éppen ellenkezőleg, kihívás gyanánt a kész művet az eddigi játszóhelyétől ellentétes környezetbe helyezzük. Ez mindig is jellemzője volt a program kialakításának. Én ragaszkodom ahhoz, hogy többhelyszínű legyen a fesztivál, ez egyfajta misszió is, megmutatni a közönségnek azokat a befogadóhelyeket, műhelyeket, ahol kortárs tánccal találkozhatunk vagy a műfajiságot átlépő előadásokkal szembesülhetünk. Idén újonnan csatlakozott a Krétakör Bázis, ahol egy angol társaság, a Me and the Machine vizuális művészeti előadása lesz látható. Erre a produkcióra már mind elkeltek a jegyek, egy tíz perces előadásról van szó, egyesével lehet bemenni a térbe egy speciális, 3D hatású szemüveggel. Minden egyes helyszínen az előadások után beszélgetést rendezünk az alkotókkal, így lehet kérdezni ezekről a mozdulatból, mozgásból kiinduló, de a műfaji határaikat feszegető vagy eltörlő előadásokról, alkotásokról.