Generációs indulatból
Beszélgetés Mikó Csabával, Gábor Sárával, Bereczki Csillával
A 2016/17-es évad egyik legfontosabb előadása a Bádogdob volt Hegymegi Máté rendezésében a Katona József Színház Kamrájában. Az előadásról, Günter Grass regényéről, illetve a belőle készült színpadi változatról beszélgettünk az adaptációt készítő Mikó Csabával és az előadás két dramaturgjával, Bereczki Csillával és Gábor Sárával.
A regény és a film
– Kinek az ötlete volt, hogy A bádogdobból előadás készüljön?
Bereczki Csilla: Csaba ötlete volt.
Gábor Sára: Együtt hívták Hegymegi Mátét és Mikó Csabát a Katonába dolgozni...
Mikó Csaba: Beszélgettünk Mátéval, hogy kellene valamit együtt csinálni. Engem akkoriban két anyag izgatott, A bádogdob és a Berlin, Alexanderplatz.
– Mindkettő a 20-as (30-as) évek Németországában játszódik.
Mikó Csaba: Egy forrongó, nagy változásokat hozó évtizedben, és mindkettő középpontjában egy atipikus hős, egy kisember áll. A beilleszkedés kérdése izgatott. Az, hogy miként lehet az illúziókat megtartani, lehet-e, vagy muszáj beletörődni abba, hogy a kompromisszumok elkerülhetetlenek. Megváltoztatható-e a sorsunk, vagy sem?
– Azt hittem, hogy a történelem érdekelt.
Mikó Csaba: Az adott történelmi helyzetben helytálló vagy nem helytálló ember, igen. Szóval elmondtam Máténak mind a két ötletet, de igazából, azt hiszem, A bádogdobról beszéltem hosszabban, amit ő el is olvasott, és azt mondta, tetszik neki, szívesen foglalkozna vele. A Katona pedig nyitott volt a javaslatra.
– Te mikor olvastad a regényt?
Mikó Csaba: 8-10 éve. Nagyon tetszett. Jön egy fiú, aki eldönti, hogy ő márpedig nem nő tovább, mert ebben a világban nem hajlandó felnőtté válni. Ez felvillanyozott. Ráadásul a háttérben ott a huszadik század első felének nagy történelmi traumája; ezek mentén olyan alapvető kérdésekről lehet beszélni, amelyek a mai napig fontosak.
– Nem lehetett könnyű Máténak gyorsan elolvasni a 800 oldalas könyvet.
Gábor Sára: Szerencsére van ennek a regénynek egy remek filmadaptációja, ami segíti a könyvről való beszédet, illetve a film alapján könnyen lehet első benyomásokat szerezni A bádogdobról.
– Lehet, hogy Máté is először a filmet nézte meg?
Gábor Sára: Sokan először a filmet nézik meg.
Bereczki Csilla: Valahogy úgy történt – ahogy emlékszem rá –, hogy olvasta a könyvet, és közben megnézte a filmet...
Gábor Sára: Mert az tényleg idő, amíg az ember végigolvas 800 oldalt. Amikor elkezdtünk ötletelni, és felmerült A bádogdob mint lehetőség, akkor annak eldöntését, hogy érdekel-e bennünket az alapanyag, meggyorsítja, ha van egy gyors első benyomásunk. Ehhez Volker Schlöndorff filmje nagyon jó dobbantó.
– Több kritikában olvastam, hogy a filmadaptációt figyelembe véve készült a színpadi változat. Ez mennyire igaz?
Gábor Sára: Bár láttuk a filmet, nem az alapján dolgoztunk. Szerintem inkább a regény természetéből következik, hogy Schlöndorff is nagyrészt azokat a dramatikus részeket választotta ki, amikről mi is gondolkodtunk. Emiatt hasonlíthat egymásra a két feldolgozás, de nekünk egyértelműen a regény volt a kiindulópontunk.
Mikó Csaba: A regény egy dialógus nélküli nagy, expresszív hömpölygő folyam. Alapvetően képekkel operál. Ehhez képest a film és a színdarab párbeszédes formát használ. Mi is – akárcsak Schlöndorff és Carriére – csupán a regény első két könyve alapján dolgoztunk, a háború utáni történetet kihagytuk. Ezek alapján tényleg kézenfekvő a párhuzam.
Gábor Sára: Ez szerintem magától értetődő. A Kohlhaas esetében is úgy dolgoztunk, hogy megnéztük Tasnádi István adaptációját, amit Közellenség címen írt Kleist elbeszéléséből. Ez egy remek feldolgozás, tehát figyeltünk rá, és merítettünk is belőle. Mégis készítettünk egy saját verziót, mert bennünket más problémák foglalkoztattak, mint Tasnádiékat. Ugyanakkor hazug dolog lenne letagadni, hogy figyelembe vettük azt is. A bádogdobnak is remek forgatókönyvírója volt, Jean-Claude Carriére...
– A dialógusokat pedig maga Grass írta a filmhez.
Mikó Csaba: Igen. De mi alapvetően a könyvet használtuk.
A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/1. számában.
Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.
Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft
